Atópiás dermatitisz az arcon – Az akut/gyulladt fázis tüneteinek felismerése és kezelése

Az atópiás dermatitisz nagyon gyakori bőrbetegség, mely az arcot és a testet érinti azokon a területeken, ahol a bőr állandóan száraz és érzékeny. A betegek két fázis váltakozását tapasztalják. Az inaktív fázisban (melyet „köztes” periódusnak is neveznek) az arcbőr száraz és irritábilis, de a tünetek kordában tarthatók, míg az aktív fázisban (a „fellángolás”, „belobbanás” alatt) a bőr begyullad és viszketni kezd. A fellángolás alatt hatékonyabb bőrápolásra van szükség, melynek során bőrápoló termékeket és/vagy gyógyszeres kezeléseket kell alkalmazni.

Az atópiás dermatitisz (más néven atópiás ekcéma) krónikus bőrbetegség, mely egyaránt érint csecsemőket, gyerekeket és felnőtteket - a tünetek a test és az arc bőrén is megjelenhetnek. A jellemzően száraz, irritált bőr megvastagszik, berepedezik, néha vérzik is. Az atópiás dermatitisz kialakulása nem vezethető vissza egyetlen tényezőre, de a betegek bőrére kifejezetten jellemző a nedvességhiány és a zsírsav-anyagcsere zavara, ami a bőr védelmi funkciójának károsodásához vezet.

A világ népességének mintegy 10%-a szenved atópiás dermatitisztől (a gyermekek 10-20%-a, a felnőttek 2-5%-a érintett), és az esetek száma egyre nő.

Az atópiás dermatitisz csecsemőknél és kisgyermekeknél a leggyakoribb.
A betegek 90%-ánál ötéves kor előtt, 80%-ánál pedig már kétéves kor előtt megjelentek az első tünetek. Az adatok azt mutatják, hogy valamivel több nő, mint férfi szenved ettől a bőrbetegségtől, mely döntően a nyugati világot érinti.

Az atópiás dermatitiszben két fázis váltakozik: egy nem-aktív (vagy „normál”) és egy aktív (vagy „fellángolási”) szakasz.

A nem-aktív fázisban az arcbőr száraz vagy akár nagyon száraz is lehet, enyhén pikkelyesedhet és az érintett bőrterületeken – leggyakrabban az orcákon, a fejbőrön, a homlokon, a szemek környékén és a fül mögötti részen – apró, gyógyult sebhelyek láthatók.

A fellángolási szakasz mind fizikailag, mind pszichésen nagyobb stresszt jelent. Ilyenkor viszket a bőr, melynek erőssége az enyhétől az intenzívig változhat, az arcbőr piros vagy akár mélyvörös lesz, egyenetlenné válik, megduzzad, fáj, pikkelyesen hámlik, sőt egy kissé még vérezhet is.

A szárazság, viszketés és a gyulladás a hiperérzékeny bőr tünetei is lehetnek. Tudjon meg többet a hiperérzékeny bőrről.

Ha bizonytalan a tüneteit illetően, kérje orvos vagy bőrgyógyász tanácsát.

Mai tudásunk szerint nem lehet egyetlen okot megnevezni, amely az atópiás dermatitisz kialakulásáért felelős, ám számos tényezőről gondolják úgy, hogy hozzájárul a betegség megjelenéséhez.

Például:

• Bizonyított kapcsolat van az atópiás dermatitisz, a szénanátha és az asztma között, és a kutatások azt mutatják, hogy ha az egyik vagy mindkét szülő szenved ezek közül a betegségek közül egytől vagy akár az összestől, a gyermekeknél megnő az atópiás dermatitisz kialakulásának valószínűsége. Ha mindkét szülő bőre atópiás, 60-80% az esély rá, hogy a betegség gyermeküknél is megjelenik. A gyermekek a szülőtől öröklik a filaggrinhiányt, és ez a természetes bőrhidratáció zavarához vezet.
• A földrajzi hely jelentős szerepet játszhat az atópiás dermatitisz kialakulásában. A betegség a nyugati világban sokkal nagyobb arányban van jelen, és az előfordulási gyakoriság városi környezetben jóval magasabb, mint vidéken. Úgy tűnik, a hideg éghajlat szintén növeli a kockázatot. Például azok a jamaicai gyerekek, akik Londonban (szennyezettebb környezetben és viszonylag hűvösebb éghajlaton) nőttek fel, kétszer akkora valószínűséggel kapják meg a betegséget, mint Jamaicában élő társaik.
• Arra is van bizonyíték, hogy az anya életkora a gyermekszüléskor közvetlenül összefügg annak kockázatával, hogy a gyermeknél atópiás dermatitisz alakul ki – minél idősebb az anya, annál nagyobb a betegség valószínűsége.

Ezek a betegséget kiváltó tényezők idézik elő a bőr kiszáradását és védelmi funkciójának zavarát.
Amikor a beteg vakarózik, felsérti a bőrt, károsítja a védelmi vonalat, így a bőr mélyebben levő rétegei hajlamossá válnak a baktériumfertőzésre és védtelenné válnak a környezeti tényezőkkel – az irritációkeltő anyagokkal, az allergénekkel és a környezetszennyezéssel – szemben.

Számos olyan texilfelület és vegyi anyag létezik, amely hozzájárul a tünetek megjelenéséhez, vagy ha ezek már jelen vannak, súlyosbítja őket. Ezek közé tartoznak a következők:

• ruhaanyagok – különösen a gyapjú és a műszál
• bizonyos ételek – tejtermékek, diófélék, kagyló, stb.
• alkoholos italok
• poratka-, házipor- vagy pollenallergia
• mosószerek
• formalin
• cigarettafüst

A betegség tüneteit érzelmi tényezők is kiválthatják:

• stressz
• alváshiány
• izzadás

Tudjon meg többet a bőr állapotát befolyásoló tényezőkről.

Noha az atópiás dermatitiszre nincs „gyógymód”, a nyugalmi és az aktív fázis tüneteit megfelelő bőrápolással és gyógyszerkészítményekkel enyhíteni lehet.

Az inaktív fázisokban a bőrápoló termékeket (más néven hidratálókat) rendszeresen és következetesen kell használni nap mint nap. Ezek a krémek, testápolók és olajok nagy koncentrációban tartalmaznak olajokat, s ezzel segítenek, hogy a bőr rugalmas, hidratált és az irritációkeltő anyagokkal szemben ellenálló legyen. A jól hidratált bőr kevésbé viszket, így kisebb a valószínűsége, hogy a bőr védelmi vonalát a vakarózás felsérti.

A bőrápoló termékekben gyakran előforduló aktív hatóanyagok a következők:

• Omega-6 zsírsavak, melyek ligetszépemag-olajból és szőlőmagolajból származnak. Nyugtatják, táplálják az irritált bőrt és segítenek helyreállítani természetes védelmi funkcióját.
• Licochalcone A (az édesgyökér kivonata). Természetes gyulladásgátló és antioxidáns, mely hatékonyan csökkenti a bőr kivörösödését és enyhíti a gyulladást.

Az akut fázisban intenzívebb aktív ápolásra van szükség, hogy csökkenteni lehessen a gyulladást és a viszketést. Az általában kortikoszteroidokat tartalmazó gyógyszeres készítmények gyorsan hatnak és nagyon eredményesen enyhítik a viszketést a súlyos fellángolási fázisban. Azonban a hidrokortizont nem lehet huzamosabb ideig alkalmazni – főleg csecsemők és gyermekek esetében –, ugyanis a tartós használat elvékonyíthatja a bőrt. Emellett nem alkalmazhatók nagy bőrfelületen, és hatékonyságuk a folyamatos használattal csökken.

Az Eucerin® AtopiControl SOS Bőrnyugtató krém olyan bőrápoló tulajdonságokkal rendelkezik, melyeknek köszönhetően jelentősen javítja a bőr állapotát a gyulladásos fázisok alatt és segít csökkenteni a hidrokortizon használatának időtartamát. Egy klinikai vizsgálat alapján az AtopiControl SOS Bőrnyugtató krém bőrápoló tulajdonságai hasonló bőrápoló hatást eredményeztek az atópiás bőr állapotának javításában, mint az 1%-os hidrokortizon krém. Az AtopiControl SOS Bőrnyugtató krém nem gyógyszer, és nem is helyettesíti a gyógyszereket.

Ez a termék a bőrápoló termékek mellett kiegészítő, bőrnyugtató termékként használható.

Az érintetteknek célszerű néhány tekintetben megváltoztatni életmódjukat, mert így csökkenthetik a kellemetlen tüneteket.

Például:

• A szoba levegője legyen hűvös – különösen éjjel, mert az izzadás irritációt és viszketést okozhat.
• A krémeket és kenőcsöket célszerű a hűtőben tartani, mert a hűtött hidratálók hatékonyabban enyhítik a viszketést.
• Érdemes naplót vezetni a környezeti hatásokról és a táplálkozásról, mert így könnyebben azonosíthatók a tüneteket kiváltó tényezők.
• A kedvező éghajlaton töltött pihenés jót tehet. Előnyös klíma például az Északi-tenger, az Atlanti-óceán, a Holt-tenger, a Földközi-tenger környéke vagy a magas hegyi környezet.
• A jóga vagy a meditáció csökkentheti a stresszt.
• Ne vakarja, hanem simogassa a bőrt. Mindkettő enyhíti a viszketést, de a simogatás nem károsítja a bőr védelmi vonalát.
• Gyermekei körmét vágja rövidre és tompára, hogy minimálisra csökkentse a vakarás okozta sérülés kockázatát.
• Cérnakesztyű viselésével megelőzhető az arc kivakarása alvás közben.
• A zuhanyozás előnyösebb a kádban való fürdésnél. A víz hőmérséklete ne legyen több
  32 °C-nál és ne tusoljon túl gyakran.
• Bőrét gyengéden törölje majdnem szárazra, majd rögtön ezután vigyen fel krémet vagy testápolót bőrére.
• Kerülje az irritáló eszközök használatát, mint pl. a durva szivacs.

Ha nem tudja pontosan, melyik kezelési módot válassza, kérje ki egy orvos vagy bőrgyógyász tanácsát.