Epidermális lipidek

A korneocitákon kívül az epidermális lipidek a bőr barrier funkciójának a központi elemei. Ezek alkotják a „maltert“, azaz a szaruréteg sejtjeinek cementjét, amely a „téglák“ vagyis a korneociták között fut.

A bőr saját lipidjei az epidermis sejtjeiben szintetizálódnak, intermedier anyagcsere termékekből és esszenciális, a táplálékkal felvett zsírsavakból. A mono-, di- és triglicerideken kívül koleszterint, ceramidokat és foszfolipideket tartalmaznak.

Az epidermális lipidek összetétele
Az élő epidermisben lévő membránok főként foszfolipideket tartalmaznak, amelyek a test számára foszfát formájában szükségesek. A keratinociták differenciálódása (kornifikációja) során a membránok lebomlanak. Ennek köszönhetően a szarurétegben nagy mennyiségben található ceramid, koleszterin és szabad zsírsav.   

Az epidermális lipidek kialakulása
Az epidermális lipidek prekurzor anyagai a tüskés sejtréteg keratinocitáinak Golgi "készülékeiben" szintetizálódnak. Ezután kétrétegű lipid membránok formájában tárolódnak mikroszkópikus méretű szemcsékben, az Odland testecskékben, amelyek membán által határolt sejtüregecskék. A stratum granulosum (granuláris sejtréteg) felső részében az Odland testecskék exocitózis útján kihajtják a kétrétegű lipidmembránokat az intercelluláris térbe.

Az érési folyamat során a poláris glükolipidek, foszfolipidek és szterolészterek enzimatikus úton olyan apoláris lipidekké alakulnak, mint a ceramidok vagy a szabad zsírsavak. Kialakul a permeábilitási barrierként funkcionáló semipermeábilis korneocitalipid-barrier.

A permeábilitási barrier sérülésének következményei

Ha a legfelső korneocitarétegeket eltávolítjuk, például egy ragtapasszal, az epidermális lipidek is elvesznek a bőrből.  Ezután víz, kémiai anyagok és patogén mikroorganizmusok jutnak a bőr mélyebb rétegeibe. Eközben több víz jut a bőr mélyebb rétegeiből a felszínre, vagyis a transzepidermális vízvesztés fokozódik. 

A foszfolipidek a sejtmembrán fontos összetevői. A foszfor foszfátion formájában esszenciális a szervezet számára, így a foszfolipidek lebontása a hámsejt-differenciálódás (kornifikáció) alatt megy végbe.

Az epidermális lipidek a keratinociták Golgi "készülékében" szintetizálódnak.

A lipidek az Odland testecskékben tárolódnak és a felső granuláris rétegben exocitózis útján jutnak az intercelluláris térbe.

A regenerációt befolyásoló hatások
A bőr barrier regenerációs rendszerének aktiválása több behatásra is bekövetkezhet: a fokozott koleszterin-, zsírsav- és szfingolipid-szintézis a barrier funkció helyreállításához vezet. A szaruréteg kiterjedtebb sérülése esetén, pl. "tépés" vagy aceton alkalmazásakor, a szaruréteg természetes barrier regenerációja csak kellően savas környezetben jön létre. A semleges vagy alkalikus közeg észrevehetően lassítja a regenerációt. 

Fagyasztott stratum corneum pásztázó elektromikroszkópos képe
1. Korneociták
2. Bőrlipidekkel részben kitöltött intercelluláris tér

Az epidermális lipidek alkotják a korneocitákat összetartó cementet (tégla-malter modell).
1. Odland testecskék

2. Golgi "készülék"
3. Exocitózis
4. A stratum granulosum sejtjei
5. Korneociták

6. Kétrétegű lipidmembrán