Többet a szarurétegről

A bőr legfelső rétegeként a szaruréteg döntő szerepet játszik a testnek a környezettel szembeni védelmében és az epidermis által felszívott és kibocsátott víz mennyiségének a korlátozásában. Több tényező teszi lehetővé a szaruréteg számára, hogy betöltse ezt a funkciót:

1. Vízmegkötés
A szaruréteg meg tudja kötni a vizet, ami segít a bőr rugalmasságának, erősségének és hajlékonyságának a megőrzésében. A keratin mellett a szaruréteg többféle egyéb anyagot is tartalmaz, amelyekre természetes hidratáló faktorként hivatkozunk. Ezek biztosítják a bőr vízmegkötő képességét. Ezek közül a legfontosabb a tejsav (laktát), a pirrolidon-karboxilsav, az urea, az urokaninsav és a szkleroproteinekhez kötődő szénhidrátok. Ha ezektől megfosztjuk a bőrt, amint az a túl gyakori szappanhasználat esetén előfordulhat, a szaruréteg elveszti vízmegkötő képességét és így a nedvesség elveszik. Amikor a szaruréteg nedvessége 8-10% alá esik, a réteg érdessé, szárazzá és repedezésre hajlamossá válik. A verejtékmirigyekből származó izzadtságból keletkező nedvesség hidratálja a szaruréteget. A víz átjárja a sejtek közötti területeket, s ily módon belülről hidratálja a szaruréteget.

2. Az epidermális lipidek
A szaruréteg mélyebb részein a sejteket zsírok (lipidek) cement típusú keveréke tartja össze, nagyjából úgy, ahogyan a cement tartja össze a téglákat a falban. A keverék biztonságos, de rugalmas összeköttetést képez a sejtek között, ami segít megelőzni a nedvesség elvesztését vagy túlzott felszívódását. A lipideket a Golgi „készülékek“ termelik a hámsejtekben. A lipideknek közel 40%-a ceramidokból áll, amelyek a permeábilitási barrier létrehozásáért és a szaruréteg nedvességmegkötő funkciójáért felelősek. A lipidkeverék többi része zsírsavakból, koleszterolból és koleszterolszulfátból áll.

3. Hámlás és regeneráció
A szaruréteg külső rétegének sejtjei rendszeresen leválnak a hámlás folyamata során. Mivel az új epidermális sejtek folyamatosan jönnek létre és nyomódnak felfelé, hogy új szarusejteket alkossanak, a szaruréteg vastagsága állandó marad. Ha a bőrt kitesszük exogén (külső) mechanikai, vegyi és fizikai hatásnak, a szaruréteg megvastagodik. Például, keményedések ismételt mechanikai nyomás hatására, vagy a gyakori, lipidoldószerekkel és vízzel történő fürdés során jönnek létre a kézen és a lábon.

A tégla-malter modell

1. A szaruréteg sejtjei

2. Az epidermális lipidek