Illusztráció a bőr regenerációjáról

Tudjon meg többet a bőrről A bőr struktúrája és funkciói

A bőr alapvetően fontos szerepet játszik általános egészségünk és jó közérzetünk szempontjából. Bőrünk az első védelmi vonal a baktériumok és vírusok ellen, az egészséges bőr fenntartja a testben lévő folyadékegyensúlyt, valamint segít a testhőmérséklet szabályozásában. Rendkívül érzékeny, reagál a legfinomabb érintésre és a fájdalomra is. A bőr a legnagyobb és a leginkább látható szervünk, felülete közel 2 m2 és csaknem hatodát teszi ki a testsúlyunknak. Bőrünk állapota jelentős hatással lehet önértékelésünkre is.

A bőr szerkezete

A bőr állandóan változó, dinamikus szerv, mely három fő rétegből - az epidermisből, a dermisből és a subcutisból - áll, s ezek mindegyikét több alréteg alkotja. A bőrfüggelékek - mint a szőrtüszők, a faggyú- és verejtékmirigyek - szintén sokféle szerepet játszanak a bőr általános működésében.

A bőr rétegeinek grafikus ábrázolása
A bőrt három réteg alkotja: epidermis, dermis és subcutis.

Epidermis

Az epidermis a bőr legkülső rétege, amit látunk és tapintunk, ez véd meg bennünket a mérgező anyagoktól, a baktériumoktól és a folyadékvesztéstől. Az epidermis keratinocita sejtek alkotta 5 alrétegből áll. Ezek a sejtek a legbelső bazális rétegben képződnek, és a bőrfelszín felé vándorolnak. A folyamat során a sejtek megérnek és egy sor változáson mennek keresztül. Ezt a jelenséget hívjuk keratinizációnak (vagy szarusodásnak), és ez teszi megkülönböztethetővé az egyes alrétegeket. 

  1. Bazális réteg (stratum basale): A legbelső réteg, amelyben a keratinocita sejtek termelődnek.     
  2. Tüskés réteg (stratum spinosum): A keranitociták keratint (fehérje rostokat) termelnek, és orsó alakúvá válnak. 
  3. Szemcsés réteg (stratum granulosum): Megkezdődik a keratinizáció - a sejtek kemény szemcséket termelnek, amelyek felfelé tolódva keratinná és epidermális lipidekké alakulnak. 
  4. Fénylő réteg (stratum lucidum): A sejtek szorosan egymáshoz préselődnek, ellaposodnak és megkülönböztethetetlenekké válnak. 
  5. Szaruréteg (stratum corneum): Az epidermis legkülső rétege, amely átlagosan 20 alrétegnyi ellaposodott, elhalt sejtrétegből áll, attől függően, hogy a test melyik bőrterületéről van szó. Ezek a halott sejtek fokozatosan lehullanak a bőrről a hámlás (desquamatio) során. A szarurétegben találhatóak a verejtékmirgyek pórusai és a faggyúmirigyek nyílásai is.

A szaruréteg felnagyítva, grafikus illusztráción
A bőr legkülső rétegét nevezzük szarurétegnek, innen hullanak le rendszeresen az elhalt hámsejtek.

A szaruréteg sejtjeit epidermális lipidek kötik össze. Ezek a lipidek alapvető fontosságúak a bőr egészsége szempontjából: ezek képezik a bőr védekező barrier vonalát, és megkötik a nedvességet. A lipidek hiányában a bőr szárazzá válik és feszülő érzés, érdesség alakulhat ki. 

Az epidermist vízből és lipidekből (zsírokból) álló emulzió borítja, ezt nevezzük hidrolipid filmrétegnek. A filmréteg, melyet a verejték- és faggyúmirigyek által kiválasztott anyagok tartanak fenn, segítenek a bőr rugalmasságának megőrzésében és újabb barrier réteget képeznek a bakériumok és gombák ellen. 

A filmréteg vizes része, melyet védő savköpenynek nevezünk, többféle anyagot tartalmaz: 

  • Az izzadságból származó tejsavat és aminosavakat.
  • A faggyúból származó telítetlen zsírsavakat.
  • Aminosavakat, pirrolidin karboxil savat és más természetes hidratáló faktorokat (THF), amelyek főként a keratinizációs folyamat melléktermékeként jönnek létre.

A belső szaruréteg grafikus illusztrációja.
A szaruréteg belsejében lévő sejteket a lipidek tartják össze, amelyek létfontosságúak a bőr egészségének megőrzése szempntjából.

A védő savköpeny adja az egészséges bőr enyhén savas, 5,4 és 5,9 közötti pH-értékét. Ez a környezet ideális:
  • A bőrbarát mikroorganizmusok (a bőrflóra) szaporodásához és az ártalmas mikroorganizmusok elpusztításához.
  • Az epidermális lipidek kialakulásához.
  • A hámlás folyamatát irányító enzimeknek.
  • A szaruréteg regenerálódásához sérülés esetén.

A test legnagyobb részén az epidermis teljes vastagsága mindössze 0,1 mm körüli, de ennél számottevően vékonyabb a szem környékén (0,05 mm) és számottevően vastagabb (1 és 5 mm közötti) a talpon. Tudjon meg erről többet, olvassa el a cikkeket a bőrről a test különböző részein, illetve a férfi és női bőr közötti különbségről.

Dermis (corium)

A dermis a bőr vastag, rugalmas, de erős középső rétege, amely 2 alrétegből áll:
  • Az alsó réteg (stratum reticulare): mély, vaskos terület, amelyet képlékeny határ választ el a subcutistól.
  • A felső réteg (stratum papillare): határozott, hullámszerű határt képez az epidermisszel.
A dermis felnagyított részlete grafikus illusztráción.
A dermis egy, a subcutison lévő vastag alsó rétegből és hullámszerű, az epidermisszel érintkező felső rétegből áll.

A dermis fő strukturális alkotóelemei a kollagének és az elasztikus rostok. Ezek kötőszövetek, amelyek erőt és rugalmasságot adnak, az egészséges, fiatalos megjelenésű bőr létfontosságú alkotóelemei. A rostok gélszerű (hialuronsavat tartalmazó) anyagba vannak beágyazódvanak, amelynek magas a vízmegkötő kapacitása és segít a bőr tömegének megőrzésében. 

Az életmód és az olyan külső környezeti tényezők, mint a napsugárzás vagy a hőmérsékletváltozás, hatással vannak a kollagén- és elasztinszintre, illetve az ezeket körülvevő anyag szerkezetére. Ahogy idősödünk, a kollagén- és elasztintermelés lassul, és a bőr vízmegkötő képessége csökken. A bőr egyre kevésbé tűnik feszesnek és megjelennek a ráncok. Tudjon meg erről többet a bőr állapotát befolyásoló tényezők, a napsugárzás hatása a bőrre illetve a bőr öregedése című cikkekből.

A dermis kulcsszerepet játszik a test külső hatások és irritációk elleni védelmében, illetve a bőr legkülső rétegének belülről való táplálásában: 

  1. Vastag, szilárd textúrája párnaként csillapítja a külső behatások erejét, sérülés esetén pedig, mivel kötőszövetet, például fibroblastot és hízósejteket tartalmaz, begyógyítja a sebeket. 
  2. Vérerekben gazdag, így táplálja az epidermist és eltávolítja a salakanyagokat. 
  3. A faggyúmirigyek (amelyek faggyút, vagyis zsírt juttatnak a bőr felszínére), valamint a verejtékmirigyek (amelyek vizet és tejsavat szállítanak a bőrfelszínre) szintén a dermisben találhatóak. Ezek a folyadékok együttesen alkotják a hidrolipid filmréteget.

A dermisben találhatók még:  

  1. A nyirokerek. 
  2. Az érzőidegek végződései.
  3. A hajgyökerek: a hajhagymák, amelyekből a hajszálak kifejlődnek.
A dermis felnagyított részlete grafikus illusztráción.
A dermis többféleképpen védi a testet: kipárnázva óvja, emellett képes a táplálásra és a salakanyagok elszállítására, valamint képes izzadásra is.

Subcutis (hypodermis)

A bőr legbelső rétege energiát tárol, miközben kiprnázza és szigeteli a testet. Főbb alkotóelemei: 
  • Zsírsejtek (dipociták): párnaszerű csoportokban összecsomósodva.
  • Speciális kollagén rostok (septa szövetek): laza és szivacsos kötőszövet, amely összetartja a zsírsejteket. 
  • Vérerek. 

A subcutisban található zsísejtek száma a test különböző részein eltérő. A zsírsejtek eloszlása férfiak és nők esetében is eltér, akárcsak a bőr más részeinek szerkezete.

A bőr változik az emberi élet során. Tudjon meg erről többet a bőr a különböző életkorokban című részben.
A subcutis grafikai illusztrációja
A subcutis kipárnázza és szigeteli a testet, és itt találhatók a zsírsejtek, a kollagén rostok, valamint a vérerek is.

A bőr funkciói

A bőr alapvetően fontos szerepet játszik egészségünk és jó közérzetünk szempontjából. Az egészséges bőr a védvonal szerepét tölti be a külvilág és a test belseje között, és a bőr nyújtja az első és a legjobb védelmet a következők ellen:

Grafikus illusztráció a bőr hasznosságáról.

Hideg, meleg, vízveszteség és napsugárzás: A szaruréteg a bőr legkülső rétege, így kulcsszerepet játszik abban, hogy a testet megvédje a környezeti hatásoktól, illetve hogy korlátozza az epidermisen át történő folyadékvesztést. 

Természetes hidratáló faktorokat (THF) tartalmaz - ezek a szaruréteg faggyújából származnak és a tejsav, valamint az urea is közéjük tartozik.  Ezek az anyagok megkötik a vizet, és segítenek a bőr rugalmasságának, szilárdságának és hajlékonyságának megőrzésében. Amennyiben ezeknek a faktoroknak a mennyisége csökken, a bőr nedvességet veszít. Amikor a szaruréteg nedvességtartalma 8-10% alá esik, a bőr érdes, száraz lesz, és töredezésre hajlamossá válik.
 
Ha rendszeresen UV-sugárzás éri a bőrt, a bazális rétegben megnövekszik a melanintermelés, a bőr megvastagodik, hogy védje magát, és hiperpigmentáció jelenhet meg. Tudjon meg többet arról, milyen befolyással van a napsugárzás a bőrre

A subcutisban található zsírsejtek szigetelik is a testet a hidegtől és a melegtől.

Férfi és női test illusztrációja
Legkülső védőréteg
A bőr UV-védelmének illusztrációja
UV-védelem

Nyomás, ütés, horzsolás: mint már említettük, az epidermis a test első védelmi vonala. A subcutisban lévő zsírsejtek kipárnázzák a testet, így elnyelik az ütések erejét, és ezáltal megvédik az alattuk lévő izomszöveteket és a fasciát (az izmokat körülvevő rostos szöveteket).

Amikor a bőrt bizonyos külső hatások érik, a szaruréteg megvastagodik, például amikor az ismétlődő dörzsölés hatására bőrkeményedések alakulnak ki a kézen vagy a lábon.

Kémiai anyagok: a hidrolipid filmréteg pufferkapacitása és a védő savköpeny óvja a testet az ártalmas lúgos alapú vegyi anyagoktól. Tudjon meg erről többet a bőrre hatással lévő tényezők címszó alatt. 

Baktériumok és vírusok: az epidermis szarurétege és annak védő savköpenye védőréteget képez a baktériumok és gombák ellen. Ha valami áthatol ezen a védekezőrendszeren, a bőr immunrendszere lép akcióba.
A bőr védő barrierjének illusztrációja.
Védő barrier
Illusztráció a bőrről
Érzékelés

A bőr az egyik legsokoldalúbb szervünk, számos olyan funkciót tölt be, mely lényeges egészségünk és közérzetünk szempontjából: 

Hőmérsékletszabályozás: a bőr izzad, hogy hűtse a testet, és összehúzza az ereket a dermisben a hő megtartásának érdekében.

Érzékelés: a bőrben lévő idegvégződések érzékenyek a nyomásra, vibrációra, érintésre, fájdalomra és a hőmérsékletre.

Regeneráció: a bőr képes a sebek begyógyítására.

Tápanyagforrás: a subcutisban lévő zsírsejtek fontos tápanyagraktározó egységek. Amikor a testnek szüksége van rá, a tápanyagot a környező erekbe továbbítják, amit a véráram a megfelelő helyre szállít.

A bőr fontos pszichológiai szerepet tölt be. Mivel ez egészségünk legjobban látható jelzője, a bőr állapota befolyásolja, hogyan érezzük magunkat, illetve mások milyennek látnak bennünket. Amikor a bőr egészséges és problémamentes, jobban el tudja látni a feladatát, és mi kellemesebben és magabiztosabbnak érezzük magunkat benne.
A bőr hőmérsékletszabályozásának illusztrációja
Hőmérséklet
Illusztráció a bőrről
Regeneráció

Mi történik, amikor megsérül a bőr?

Az egészséges bőr egyenletes színű, sima tapintású, jól hidratált, és a megfelelő mértékben érzékeny érintésre, nyomásra, hőmérsékletre. Ha a bőr természetes védővonala sérül, mind a védelmi funkció, mind pedig a bőr megjelenése romlik:

  • A bőr nedességet veszít, csökken a rugalmassága és látványra, valamint érzetre száraz, durva, töredezett lesz, esetleg meg is ereszkedik. 
  • Fokozottan érzékennyé válik a külső behatásokra (mint a napsugárzás vagy a hőmérsékleti változások), és különösen hajlamossá válik a fertőzésekre. 

Az elfertőződött bőr gyulladttá válhat, mivel az immunrendszer sejtjei akcióba lépnek, hogy megpróbálják kijavítani a sérült barriert, és megszüntessék a fertőzést. Atópiás dermatitis vagy viszkető fejbőr esetén gyakran speciális kezelésre van szükség, hogy meg lehessen törni az ismételt viszketés és további fertőzés ördögi körét, és a bőr természetes védelmi funkciója helyreállhasson.

A bőr többféle regenerációs és öngyógyító mechanizmussal rendelkezik. A bazális réteg biztosítja az epidermis megújulását, a folyamatos sejtosztódás által: 
  • Ha a sérülés csak a legfelső bőrrétegre korlátozódik, a sérülés (más néven erózió, horzsolás) hegesedés nélkül gyógyul. 
  • Ha a sebesülés eléri a dermist és a bazális membrán is érintett (tehát seb keletkezik) általában hegesedés tapasztalható. 

A sebgyógyulás több, egymást követő szakaszból áll: 
  1. A megalvadt vér kemény felszínű lemezt hoz kétre, amely a sebre tapad (ez a var).
  2. A sérült és elhalt sejtek és kötőszöveteik lebomlanak és az enzimek feloldják őket.
  3. Aktiválódnak azok a sejtek, amelyek a veszélyes baktériumok és az elhalt sejtek megemésztésével védik a testet. Nyirokváladék folyik a sebbe. 
  4. Új sejtek - köztük hajszálér kezdemények, kötőszövetek és kollagén rostok - keletkeznek egy folyamat során, amelyet epitelizációnak nevezünk.
 
Ez utóbbi folyamatot serkenteni és támogatni lehet a sebgyógyulást segítő, helyileg alkalmazható termékekkel (például dexpanthenollal). 

Tudjon meg többet a bőr egészségét befolyásoló tényezőkről, illetve arról, miképp őrizheti meg bőre egészségét a bőr állapotát befolyásoló tényezők, a test bőrének ápolása, illetve  az arcbőr napi ápolása pontok alatt.